Választások Magyarországon

Budapesten jártam a minap. Életem legrövidebb budapesti tartózkodása volt, mindössze két és fél órát töltöttem a fővárosban. Ez az idő viszont tökéletesen elég volt ahhoz, hogy megállapíthassam: a visszaszámlálás elkezdődött. Hogy milyen visszaszámlálás? Hát a választási visszaszámlááás, kedves barátom. Magyarországon teljes gőzzel beindult a választási kampány.

Budapest utcáit róva úton-útfélén választási plakátokba ütközöl. Óriásplakátok rengetege vesz körül. Ismerős és kevésbé ismerős arcok tekintenek rád. Az egyik plakátról egy beesett arcú hölgy néz rád nagy, szomorú szemeivel és arról próbál meggyőzni, hogy négy évvel ezelőtt az emberek jobban éltek Magyarországon. Nem nehéz kitalálni, hogy a FIDESZ plakátjáról van szó. Az MSZP plakátjain a négy évi megvalósításokról kaphatsz tájékoztatást (például, hogy hány km autópálya épült). Na meg arról, hogy a FIDESZ-nek nincs igaza, tulajdonképpen sokkal jobb most Magyarországon, mint négy éve volt. Az SZDSZ is kampányol, plakátjaikról Kovács Pisti tekint le ránk. Az SZDSZ kampányának központi alakjáról, Kovács Pistiről tudni kell, hogy ötéves, nem fizet adót, nem jár munkába autóval, nem fizet tb-járulékot, senki nem ígért neki 15. havi csokiadagot és ami talán a legfontosabb, nem szavaz. Kovács Pisti is, a két nagy vezér (Orbán és "Balegyenes" Gyurcsány) pédáját követve, évértékelő beszédet tartott, amiből megtudhattuk, hogy a tavalyi év elég jó volt, hogy jövőre iskolába megy és szeretne egy biciklit. Az SZDSZ plakátjain Kovács Pisti mellett egy kérdés is olvasható, melynek lényege az, hogy Kovács Pistivek ki törődik. Ugyancsak az SZDSZ plakátjairól tudhatjuk meg azt is, hogy mindkét nagy párt félretájékoztatja a választásra jogosul állampolgárokat. Az MDF sem marad ki a sorból, a Normális Magyarországért feliratú plakátokról ismerős arcok tekintenek ránk. Szóval a kampány zajlik. Ember a talpán, aki ebben a félelmetes és egymásnak ellentmondó információtömegben el tud tájékozódni, ki tudja ismerni magát, választási döntését elősegítő következtetéseket tud levonni maga számára. És mégegyszer kihangsúlyozom, két és fél órát voltam Budapesten és a fenti információmennyiséget mintegy 250 méter séta után szívhattam magamba.

Na de nemcsak a pártok kampányolnak kedves barátaim. Imitt-amott a választók is "hangot" adnak véleményüknek. Írásban teszik, aminek én személy szerint csak örülni tudtam, ugyanis nyoma marad és ha két és fél órát tartózkodsz csak Budapesten, akkor is tudomást szerezhetsz róla. Az egyik FIDESZ plakáton a "mocskos nyilasok" felirat volt olvasható, gondolom valamelyik megrögzött baloldali szavazó tollából származik a véleménynyilvánítás. Ötven méterrel odébb az MSZP plakátját gyalázták meg vélhetően jobboldali szavazópolgárok és filctollal a következőt írták rá: "mocskos-büdös kommunisták, eljött az igazság és az elszámolás pillanata". Az SZDSZ plakátja sem maradt meggyalázatlan, egy kedves nemzettársunk azt üzeni az SZDSZ-nek, hogy biztos azért törődik Kovács Pistivel, mert zsidó.

Magyarországon megkezdődött a kampány, és ezzel együtt megkezdődött a nyilasozás-kommunistázás-zsidózás. Útban hazafelé azon gondolkodtam, hogy meddig süllyedhet még az "anyanemzet"? Valahogy úgy vagyok, hogy az az ország, amelyre még nem sokkal ezelőtt felnéztem, ahol még az életem is eltudtam volna képzelni, egyre nagyobb ellenszenvet, sokszor utálatot vált ki bennem. És ez az érzés egyre inkább csak mélyül, minden egyes magyarországi kiutazásom alkalmával.

Befejezésképpen pedig egy bennem megfogalmazódott ötletet osztok meg veletek. A kovácspistis plakátot nézegetve és az egész ellenkampány-hadjáratot látva az jutott eszembe, hogy a zsidózás helyett sokkal jobb replika lett volna az, ha az illető például azt írja a plakátra, hogy míg ti csak a Kovács Pistivel törődtök, addig az XY párt egy egész országgal törődik. Egyáltalán nem sértő és szerintem jó replika, mindenesetre sokkal jobb, mint a zsidózás. De az is lehet, hogy mindezt csak én látom így, én aki Vidékről, sőt még ennél is rosszabb, a határon innenről érkeztem a Fővárosba. Igen, a határon innenről, mert én Erdélyből nézem a határt és számomra ŐK a határon túliak. Egyre inkább ŐK azok...