Portói élmények 1.
Lassan véget ér háromnapos portói tartózkodásom, ami minden szempontból emlékezetes marad. Konferenciára érkeztem ide (részletek itt: http://euroacademia.eu/conference/7th-eio-conference/), de a jó szervezésnek köszönhetően a tudomány mellett mindenre jutott idő: megnézni a várost, ami gyönyörű, megkóstolni a portói borokat, amik nagyon finomak, megkóstolni a portugál konyha néhány finomságát (tőkehal portugál módra, marhaszelet portugál módra, rizzsel, portugál narancsos süti stb.), megmártózni az Atlanti-óceánban, ami még hideg, sétálni a tengerparti homokban, ami már kellemesen meleg, megismerni érdekes emberkéket, akikkel remélem, hogy a jövőben még találkozom. Egyszóval: emlékezetes volt.
Ha a városról kellene írnom tőmondatokban, akkor a következőket tudnám elmondani:
Portó szép. Ribeira, a színes belváros, ami az UNICEF Világörökség része, Matosinhos, a hangulatos kis útszéli vendéglőivel, ahol az utcán sütik a finom halat, az érdekes hídjai a Douro folyó fölött, a Casa de Musica, a templomai és a sort hosszasan lehetne folytatni.
Portó érdekes. Elsőnek nagy városnak tűnik, de nagyon gyorsan rájössz, hogy tulajdonképpen kicsi. Alig 50 km négyzetkilométer, lakossága kb. 240.000 körül van és óriási a népsűrűség, hisz minden négyzetkilométeren szinte 6000 ember él. És ez mégsem érződik a városon: nincs tömeg, nagyon ritkák a dugók. Annak ellenére, hogy az Atlanti-óceán partján fekszik, nem egy nagy lapály, vannak olyan részei, ahová eléggé izzasztó felmászni (egy ilyen helyen laktam én is).
Portó nyugodt. Életem egyik legérdekesebb élménye kötődik a városhoz: állok a gyalogátjárónál és várom, hogy zöldre váltson. Jön egy autó és megáll, int, hogy menjek át. Nézem a lámpát, nem váltott, az autó áll, én átsétálok és az autó elindul. Utána figyeltem, egyáltalán nem ritka, sőt, mondhatni megszokott jelenség, hogy bármilyen színű legyen is a lámpa a gyalogátjárónál, az autók jelentős része megáll és átenged. Portóban az emberek nem sietnek. Reggel 8-9 körül mentem minden nap a konferencia helyszínére és az üzletek, kávézók, teraszok jelentős többsége még zárva volt. Kb. 10 körül mozdul meg a város. Ja, és este 9-kor, leszámítva a turistákkal teli belvárost, Portó csendes, az utcán szinte ember sincs, autót is ritkán látni.
Portó színes. Az épületek, a buszok, az emberek, az utcák, minden színes és tele van élettel.
Egyszóval Portó gyönyörű és kellemes hely!
Ha a konferenciáról kellene írni, röviden annyit, hogy megérte. Megérte, mert a témával kapcsolatban kaptam jó és használható megjegyzéseket, mert új szakmai kapcsolatok alakulhatnak ki belőle, új ismeretségek jöttek létre. Nem voltunk sokan, ami jelentős mértékben hozzásegített az emberi kapcsolatok kialakulásához.
Egyszóval szakmailag és a kapcsolatok szempontjából is hasznos volt.
Fotókat majd otthonról, hisz nem tudom a gépről letölteni, mivel otthon maradt a kábel :(.
Ha a városról kellene írnom tőmondatokban, akkor a következőket tudnám elmondani:
Portó szép. Ribeira, a színes belváros, ami az UNICEF Világörökség része, Matosinhos, a hangulatos kis útszéli vendéglőivel, ahol az utcán sütik a finom halat, az érdekes hídjai a Douro folyó fölött, a Casa de Musica, a templomai és a sort hosszasan lehetne folytatni.
Portó érdekes. Elsőnek nagy városnak tűnik, de nagyon gyorsan rájössz, hogy tulajdonképpen kicsi. Alig 50 km négyzetkilométer, lakossága kb. 240.000 körül van és óriási a népsűrűség, hisz minden négyzetkilométeren szinte 6000 ember él. És ez mégsem érződik a városon: nincs tömeg, nagyon ritkák a dugók. Annak ellenére, hogy az Atlanti-óceán partján fekszik, nem egy nagy lapály, vannak olyan részei, ahová eléggé izzasztó felmászni (egy ilyen helyen laktam én is).
Portó nyugodt. Életem egyik legérdekesebb élménye kötődik a városhoz: állok a gyalogátjárónál és várom, hogy zöldre váltson. Jön egy autó és megáll, int, hogy menjek át. Nézem a lámpát, nem váltott, az autó áll, én átsétálok és az autó elindul. Utána figyeltem, egyáltalán nem ritka, sőt, mondhatni megszokott jelenség, hogy bármilyen színű legyen is a lámpa a gyalogátjárónál, az autók jelentős része megáll és átenged. Portóban az emberek nem sietnek. Reggel 8-9 körül mentem minden nap a konferencia helyszínére és az üzletek, kávézók, teraszok jelentős többsége még zárva volt. Kb. 10 körül mozdul meg a város. Ja, és este 9-kor, leszámítva a turistákkal teli belvárost, Portó csendes, az utcán szinte ember sincs, autót is ritkán látni.
Portó színes. Az épületek, a buszok, az emberek, az utcák, minden színes és tele van élettel.
Egyszóval Portó gyönyörű és kellemes hely!
Ha a konferenciáról kellene írni, röviden annyit, hogy megérte. Megérte, mert a témával kapcsolatban kaptam jó és használható megjegyzéseket, mert új szakmai kapcsolatok alakulhatnak ki belőle, új ismeretségek jöttek létre. Nem voltunk sokan, ami jelentős mértékben hozzásegített az emberi kapcsolatok kialakulásához.
Egyszóval szakmailag és a kapcsolatok szempontjából is hasznos volt.
Fotókat majd otthonról, hisz nem tudom a gépről letölteni, mivel otthon maradt a kábel :(.
Megjegyzések